Csóka községről

Csóka (Opština Csóka) települése a Tisza-folyó bal partján található, Szerbiában, a Vajdaság autonóm tartomány északi részén. 180 km-re van Belgrádtól, 100 km-re Újvidéktől, 105 km-re Temesvártól és 60 km-re Szegedtől (Magyarország).

Foto 1. Csóka település helyzete

Északról határos Novi Kneževac, nyugat Zenta és Ada délnyugaton, keleten Kikindával és Románia államhatárával. A község területe 321 négyzetkilométer.

A Csóka község 1955. szeptember 1-jétől jelen van, és nyolc településből áll: Csóka, Ostojićevo, Padej, Sanad, Jazovo, Vrbica, Crna Bara és Banatski Monoštor.

Foto 2. A Csóka -komponens települések önkormányzata

TÖRTÉNET

A bánát, mint az egész Pannon-síkság, az őskortól kezdve lakott, valószínűleg a bronzkorban. A gótok, a hunok, az avarok, a tatárok, a törökök, a szerbek, a magyarok és a románok idővel éltek ezen a területen. Mindezekből a népekből azt mondhatjuk, hogy csak a szerbek és a magyarok maradtak, mivel a legidősebb lakosság voltak, a többi nép eltűnt, vagy eltávozott, asszimilálódott vagy később jött be a törökök 1718-as visszavonulása után.

Az első dokumentarista bizonyság 1247-ből származik, Čaka néven. Abban az időben a mocsár miatt a Csóka i körüli települések gyakran megváltoztatták pozíciójukat, de egy magasabb, szabad árterületen maradtak.

A középkortól kezdve a Csóka több uralkodót tartott, amelyeket a hunok és a törökök fogadtak el, melyeket nemes, gazdag családok vásároltak meg. A török hódoltság idején a kereskedelem fejlődött, új kultúrákat vezettek be, mint a kukorica, kereskedelmi útvonalak jöttek létre.

1779-ben a Csóka része volt a régi Banatnak, Torontal megye, melyet Lerinc Marciban birtokol, aki ezt a helyet vásárolta meg az első nyílt aukción Bécsben, 95.500 forinttal.

1782 óta németek, magyarok, románok, szlovákok, lengyelek és mások telepedtek le ebben a Bánátban.

Az első iskolát 1773-ban alapították, szerb nyelven tanították, 1800-ban megalapították a magyar nyelviskolát.

A tizenkilencedik század végén a tulajdonosok Artur és Carol Lederer testvérek lettek, amely veyetésük alatt Csóka gazdasági fejlődés csúcspontját ért el.

A Lederer testvérek birtokában 9500 kajakos, amelyre ültettek cukrot, dohányt, kender magot, cirokat, zöldséget, szőlőt, gabonát stb. A Lederer család otthona az egyik legismertebb a régi Bánátban és a jugoszláv háború közötti időszakban. De ez egy olyan hely, ahol bort és virágüzleteket élhetsz és élhetsz.

Az 1934. évi globális gazdasági válság következtében a sertések értékesítése jelentősen csökkent, így a Lederer úgy dönt, hogy olyan vágóhídot épít, amely a húsipar fejlődéséhez vezetett, amelyről régóta ismert.

A bánát németek általi elfoglalásával, 1941-ben a tulajdonjogok egy részét a Csóka -i Hermann Göring átvette, az előcsarnokban előállított összes élelmiszert.

1945-ben lefoglalták a Lederer család teljes birtokát, az ipar államosította, a régi rend eltűnt és ay új világ alakult ki.

A NÉPESSÉG

A 2011-es népszámlálás szerint Csókában 11 388 lakos élt, 2,444 fővel kevesebb, mint 2002-ben.

A 2014-es statisztikai adatokból úgy tűnik, hogy a lakosok száma 11 081. Ennek a demográfiai csökkenésnek az okai az alacsony születési arányok, a fiatalok migrációja a jelenlegi gazdasági körülmények miatt.

Ami az etnikai struktúrát illeti, a magyarok 51,56% -ot dominálnak, ezt követi a szerbek 37,63%, a rromák 2,43%, a jugoszlávok 1,64%, a szlovákok 1,45% -a. Politikai okokból a leginkább Ostojićevo-ban élő lengyelek önmagukban szlovákok. A többségi magyar lakosságú települések: Banatski Monoštor, Vrbica, Jazovo, Padej és Csóka. Ostojicevo és Sanad többségi lakossága van, és a magyarok dominálnak Crna Bara-ban.